Sziasztok!

Ma olyan jó napom van, hogy úgy döntöttem, hozok nektek egy kis jókedvet, meg ötleteket. Na meg ráfér a blogra egy ilyen bejegyzés is, mert mostanában nagyon a gasztro témára álltam rá, pedig elsődlegesen nem ez volt a funkcióm. Íme pár gondolat tőlem, nektek, csak úgy. :)

Néha olyan jól esik egy kis magány. Egyszer egy nagyböjti lelkigyakorlaton azt mondták, hogy ilyenkor nem vagyunk magányosak, hanem magunkkal vagyunk. Van időd mindenre, amire csak szeretnéd. Gondolkodhatsz, tombolhatsz vagy ami csak az eszedbe jut. Persze szereti az ember a családját, a párját, és emberek között is jó, de néha-néha, amikor megadatik pár órányi csend és nyugalom, az felbecsülhetetlen.

És mivel a hétvégén eljöttünk párom szülővárosába, így nincs itt az én zajos családom. Sőt, párom elment nyelvvizsgázni reggel, így én maradtam egyedül a lakásba. De annyi mindent terveztem mára, hogy aludni nem volt időm. :D Na jó, lett volna, de fel kellett kelnem, hogy ne menjen el ez a szép nap az alvással. Így aztán egyszer szólt az ébresztőm fél 9-kor, de lenyomtam, és visszaaludtam még kb. fél órára. Aztán egy kaputelefon csörgésére ébredtem. És mielőtt elvesztettem volna a motiváltságomat, felkeltem, edzőcuccba öltöztem és tornáztam egyet, mert a betegségem nem engedte, hogy tökéletes módon befejezzem a 12 hetes Zona Live programot. Két napnyi edzés maradt ki belőle, amiből délelőtt éhgyomorra gyorsan ugráltam egyet, egy 25 perces FolkZóna kardió volt a 7 km-es futás helyett, és a DVD-s StopZóna és nyújtás. Aztán egy gyors reggeli - fahéjas-mandulatejes zabkása, és Nescafé - és nekiálltam a mai terveknek. Ami a sütés volt. Tervben volt nagyon sok minden, úgyhogy 10 órakor nekiálltam. Ma nem osztok meg receptet, mert azok a jövő hét témái lesznek, de leírom nektek, miket készítettem. Először is legyártottam két tepsire való apró pogácsa szerű medvehagymás nasit. Nagyon szuper lett, omlós, medvehagymás, fincsi. Már hetek óta medvehagymára vágytam. Először akkor akartam enni, amikor lebetegedtem két hete. Aztán amiatt elmaradt a pogisütés. A múlt héten nagymamámtól kaptam egy csokornyi medvehagymát, de abból csak a bagett-anyagú pogácsák készültek el. Normális ropogtatnivaló viszont eddig nem született. De most jó lett, holnap viszem apósjelöltemékhez, ha már ebédre vagyunk hivatalosak, valami nasi legyen.

Miután ezzel elkészültem édeset is sütöttem. Instagramon követek egy lányt, aki nagyon jó dolgokat készít. A minap találtam nála egy kakaós puffancs receptet, azt is kiakartam próbálni, most hogy van egy csomó féle Szafi lisztem. És megsült, de az egy adagot kevesellettem, hát az ebédem készítése közben - mindjárt mondom, az mi volt - összekevertem még egy adagot. Ebédre pedig megkívántam a palacsintát, így Szafi nyújtható lisztjéből sütöttem magamnak, amit eperlekvárral és túrókrémmel fogyasztottam. Természetesen minden cukormentes volt. Na hát ennek a három finomságnak hozom jövő héten a receptjét, és a fotóit is, de aki követ az Instagramon, az már láthatja a szuper fotókat a hétvége során. :)

Miközben sültek a hétvégére készült nassolnivalók, szólt a zene, először egy kis latinos ritmus - Juanes, és Shakira, mert ráleltem egy nagyon jó új számára, a Deja Vu-re - aztán bekapcsoltam a Petőfi Rádiót, és az szól azóta is. Néha sütöttem, néha táncoltam, ugráltam, tomboltam - ezért jó egyedül lenni, mert ilyenkor senki nem néz hülyének. :D 

Ebéd után picit pihentem, majd erőt gyűjtve ismét edzésre vetemedtem, mert azt a kétnapnyi edzést meg kellett csinálni. És a legutálatosabb videó maradt még, a has-kar egypercesek, illetve a comb-popsi egypercesek, bár ez utóbbi annyira nem gáz. De rávettem magam, és ezen is túlestem, így teljesítettem minden elmaradt edzést. És mivel este még nagymama-látogatásra készülünk, gyorsan lefürödtem, hajat mostam, lealapoztam az arcom és most itt vagyok. Az első fotó a reggeli edzés közben-után készült, a második pedig a lealapozott arcom. :) A különbség azért nem látszik túlzottan, mivel az első képen szerkesztettem, így levette a hibákat a bőrömről, vagy legalábbis láthatatlanná tette, viszont a másodikon a kence tüntette el.

Ha már az alapozásról is szó esett, most had ajánljak nektek egy szuper alapozót. Már hónapok óta igényt tartottam egy normális alapozóra, ugyanis van egy a polcomon, egy folyékony állagú, viszont vagy én vagyok hozzá béna, vagy tényleg a fények rosszak a fürdőnkben, de mindig túl sötét leszek tőle. Olyasmi sötét, mint mikor valaki a szoliban túlsül. Viszont a bőrömön nagyon sok hiba van, ami köszönhető a pattanásoknak, vagy olyan "kinövéseknek", amik arra hasonlítanak, de két hetet igényel, hogy eltűnjön. És mivel az arcom az, amit mindig mindenki lát, hát ezeket a nyomokat el kell tüntetnem. Eddig próbáltam csak Avonos korrektorral lekenni, de az túl leszárította és nap végére csúnya helye lett, állandóan meg nem mászkálhatok mosdóba sminkelni. Aztán néha az alapozóra esett a választás, de mindig megbántam, mert túl besötétítettem magam vele. Viszont a héten bementem a Rossmannba, és addig nézegettem az alapozókat, míg párom egyre igent mondott, szerinte ez illett a bőrömhöz. Hazaérve gyorsan ki is próbáltam az arcomon, és valóban. Tökéletesen takar, még az sem volt feltűnő, hogy nem az egész arcomat alapoztam, csak a hibás helyeket. A képen láthatjátok az alapozó fajtáját. És a szépséges tavaszi-húsvéti GelLac körmeimet, amiket tegnap készített nekem a körmösöm. IMÁDOM! Menta szín, egy kicsit sárgás ombrés, és húsvéti tojásra emlékeztet a két díszített. 

Hát ennyi jutott most eszembe, legközelebb már tényleg csak a jövő héten jelentkezem. További szép hétvégét kívánok mindenkinek!