A héten elmaradtam a bejegyzésekkel, aminek két oka volt. Az egyik, hogy nem csináltam semmit, – már ami a kajákat illeti – a másik, hogy az irodában a szabadságolások miatt sok dolgom volt, így nagyon netezni sem tudtam. Plusz a hagyományőrző felszereléseink is készülnek, amit egyik nap intézni kellett. Az edzés persze elmaradhatatlan, úgyhogy amit kedden a ruhapróba miatt kihagytam, azt szerdán a pihenőnap helyett megcsináltam, és a mai programot is lefújták, így ma sem kell kihagynom. Sőt, a mai tervem egy új videó elkészítése is, mivel vacsira kitaláltam mi lesz a kaja – és mily’ meglepő… cukkiniból fog készülni.

Az étkezéseimről is akartam írni a múltkor, készítettem hozzá egy kis táblázatot, kiszínezve. Mint látjátok majd, a hétvégéig szépen tartottam a diétát, aztán volt egy kis csalás, és a héten már lazábbra is vettem, persze bizonyos határok között. A jövő héten viszont nem lesz itthon senki – tehát nem lesz, aki megegye, amit sütök MAGAMNAK! – így nagyon sok tervem van, főként azért, mert pénteken indulunk nyaralni, és oda szeretnék néhány dolgot elvinni magammal, reggelire, nasira, vacsorára. A hasam is szép lapos, jó neki ez az életmód, a diétás menü, edzés kombinációja tökéletes, bár néha az edzést is a pokolba kívánom, de aztán mindig nekiállok, lelkesen végigküzdve, szenvedve a napi adagot.

És akkor most egy rövid és "kedves" történet a minapi eseményekről…

Soha nem szerettem a csirkecombot, főként azért, mert inas, véres, csúnya. Csak ha nagyon nem volt más, akkor ettem meg. Szerdán rátaláltam a hűtőben a maradék sült csirkére, ami között sajnos csak comb volt.  Mivel nem volt jobb, sőt, semmi más, ami nekem megfelelt diétásnak, gondoltam megeszem hidegen egy kis cottage cheese-zel. Lehámoztam róla a bőrt, leszedtem a húst a csontról, aztán elkezdtem kicsit szétszedni a húst is, hogy a „csúnya” részeket ne kelljen megennem. És akkor megfogtam egy darabot, ami csúnyán zsírosnak tűnt. Először nem is foglalkoztam vele, aztán megmozdult az ujjam alatt a „zsírcsomó” és akkor észleltem, hogy egy kupac kopasz kukac mocorog benne. Hát majdnem elhajítottam a húsdarabot, azt talán mondanom sem kell, hogy az étvágyam is elment, és még a gondolatától is kiráz a hideg. Sőt, ha eszembe jut, elkap a hányinger. Tehát eddig sem voltam nagy comb-rajongó, ezek után meg soha életemben többé nem fogok megenni egy darabot sem belőle, ez tuti.

A hétvégén valószínűleg nem jelentkezem már a videóval, mert a vágása nem lesz meg, de ma felvesszük, és jövő héten hozom, mivel holnap Szentgotthárdon van jelenésem a Történelmi Napokon, vasárnap meg családi névnapozás lesz.

Szép hétvégét kívánok Nektek és hamarosan érkezem.